Kőrakás története

Kőrakás

Van ennek az eredetmítosznak egy lezárása is, ami azonban ma már bizonyos, hogy tényleg csak legenda. Ehhez cirka két évszázadot kell előreugranunk az időben, a Dózsa György-féle parasztháború előtti pillanatokig. Emlékezetes, hogy 1514-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek parasztsereget hívott össze keresztes hadjárat indításához. Ez közvetlenül az éves mezőgazdasági munkák kezdete előtt történt, a földesurak tehát korántsem támogatóan álltak a tervezett hadjárathoz. Palotán is konfliktusba torkollott a gyülekező: a település ura, Palotai Pecsétes Imre megtiltotta jobbágyainak, hogy hadba vonuljanak, a protestálókat megbotoztatta, a gyülekezőket hazazavarta. A megalázott, elkergetett parasztok azonban bosszút esküdtek, még aznap éjjel a településnek is nevet adó földesúri palotába visszatértek, a földesurat és családját meglincselték, a palotát lerombolták, s maradványait a holttestek fölé hányták egyfajta kőrakásként. A legenda szerint innen a kőrakás név.

A történet azonban nem igaz, a nevezett földesúr ugyanis a korabeli iratok szerint még 1518-ban is élt, tehát nem ölhették meg 1514-ben. Azonban az esemény legendája, és ezzel együtt a kőrakás elnevezés is fennmaradt. Hogy pontosan mi módon, nem tudni, elképzelhető, hogy századokkal később egy helyi tanító kreálta a mesét, ami aztán beépült a falu eredettörténetébe, sőt, nem kizárt, hogy a dűlő elnevezése is e legenda alapján született. Mindenesetre a település egyik legrégebbi, 1847-ben vagy 1850-ben megjelent, Rákospalota dűlőit kirajzoló térképén már szerepel a Kőrakás-dűlő elnevezés (lásd a fenti, nagyítható térképet).

Maga a Kőrakás-dűlő a Szilas-patak déli partjától lefelé helyezkedett el, egy része a mai nyaraló- vagy üdülőtelep házait fedte le, a nagyobb része viszont Újpest területére lógott át, alsó határa a Pozsony utca - újpesti Fóti út lehetett, vagy attól lejjebb. Régészeti feltárások nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy hol állt a névadó palota, de sokan a mai nyaralótelep vasúthoz közeli szélére teszik - konkrét tipp is van, a mai Sín utca 24. telke sírokat rejt, és az egyébként mára teljesen jellegtelenné alakított épület is őriz középkori építőelemeket. Nem kizárt, hogy itt állt az a palota, amiről a település is a nevét kapta, s a szóbeszéd ugyanide tette az épület lerombolása után maradt kőrakást is.